2021. június 4., péntek

Jessica Park: 180 seconds – 180 másodperc

  A könyv eredeti címe: 180 Seconds
Eredeti megjelenésének az éve: 2017
Oldalszám: 368
Magyarországi megjelenés ideje: 2019
Kiadó neve és helye: Könyvmolyképző, Szeged


Fülszöveg:

Három ​perc is elég ahhoz, hogy megváltoztasson egy életet. 
Minden sebezhetőség ellenére. Minden félelem ellenére.
Vannak, akik az egész életüket anélkül élik le, hogy megváltozna a gondolkodásmódjuk. Allison Dennisnek viszont mindehhez 180 másodperc is elég…
Allison, aki a gyerekkorát nevelőcsaládok között ingázva töltötte, elhatározta, hogy senkit nem enged közel magához. Tizenhat éves koráig nem fogadták őt örökbe, így megtanulta, hogy jobb nem bízni a dolgok állandóságában. De harmadéves egyetemistaként egyre nehezebben tud elveszni a fülében zúgó fehérzajban.
A gyanútlan Allison egy délután épp a kampusztól nem messze sétál, amikor belerángatják egy társadalmi kísérletbe. Azt a váratlan feladatot kapja, hogy lépjen interakcióba egy vadidegennel, 180 másodpercen keresztül. Sem ő, sem a másik fél, a szívdöglesztő közösségi média sztár Esben Baylor, nem áll készen arra, ami ezután következik.
Amikor lejár az idő, az érzések olyan intenzitással törnek Allisonra és Esbenre, ami mindkettőjüket összezavarja és felvillanyozza. Legjobb barátnője unszolására Allison utazásra indul, hogy kiderítse, vajon az élmény, amin Esbennel osztozott, valódi-e – és azt, hogy képes lesz-e végre bízni magában, a többi emberben és a szeretet erejében.
Az egyik legmélyebb szerelmi történet, amit valaha olvastál, melyben egy szorongó lány rátalál önmagára. 
Ismerd meg, mi zajlik a lelkében és gazdagodj vele


     Akárhányszor meglátom Jessica Park nevét, mindig a Szeretni bolondulásig könyvsorozata jut eszembe. Nagyon szeretem Julie és Matt történetét, valamint Celeste könyve is a szívemhez nőtt. Az ő hármasuk mindig megnevetettet. A karaktereik csodálatosak és könnyen kedvelhetőek voltak. Főleg Celesteé, akit legelőször Julie szemszögéből ismertem meg. Emlékszem, mennyire sajnáltam szegény kislány és az ő karton Finnjét. Ezért örültem annak, hogy kapott egy saját történetet, aminek ennél jobb lezárása nem is lehetett volna.
Az írónő másik sorozatának, a Lélegezz velem!-nek csak az első részét sikerült elolvasnom. Azonban annyira nem nyűgözött le, mint az előzőleg említett könyvsorozata. A karaktereket nem tudtam megszeretni, illetve a története sem volt az igazi. Azonban évekkel ezelőtt olvastam, így mindenképp adok majd még egy lehetőséget neki.
Viszont a 180 másodperc című regénye teljesen más volt. Nagyon ritkák az olyan alkalmak, amikor egy könyv miatt elhomályosul a tekintetem. Azonban ez a történet elérte nálam. Nemcsak azért, mert a szereplőktől el kellett válnom, hanem mert eszembe jutatott sok dolgot. A családom mellett olyan barátokat kaptam, akikre mindig is számíthatok. S bár kevesen vannak, mégis tudom, csak egy üzenet nekik és támogatnak, örülnek velem együtt a sikereimnek, és ha bánatos vagyok, velem együtt szomorkodnak.
A könyv nemcsak a szerelemről szól, hanem a barátságról is. Ezek mellett ott van a testvéri szeretet a történetben, ami szerintem sok ember számára nélkülözhetetlen.


     A történet elején megismerhettem a kissé zárkózott Allisont. Az élete nem volt éppen vidám. Csecsemő kora óta árvaházban nevelkedett és nevelő családoknál élt. Senki sem akarta azt, hogy ténylegesen a lányuk legyen, egészen a 16 éves koráig. Ekkor ugyanis megérkezett egy férfi, Simon, aki magához vette a lányt. Azonban a lány nem nagyon bízott Simonban, hiszen azt sejtette, hogy ez átmeneti dolog lesz. A férfi viszont megcáfolta a lány feltételezését. Allison végre otthonra lelt, de még mindig távolság tartó volt nevelőapjával. Egyetlen támasza volt, egy Steffi nevű lány, aki szintén azokon ment keresztül, mint Allison. A lány mindig számíthatott a legjobb barátnőjére még akkor is, amikor külön váltak és más-más egyetemre mentek. A kapcsolatuk soha sem szűnt meg.
A kötet másik fő karaktere Esben, aki teljesen Allison ellentétje. A fiú szeret a központban lenni, ami nem is csoda, hiszen a videóinak és ötleteinek köszönhetően híressé vált. Azonban nemcsak emiatt kedveltem őt.  Esben ugyanis minden egyes fejezetben megmutatta igazi arcát. Így kiderült, hogy ő egy kedves, segítőkész fiatal ember, akinek szenvedélyesen szereti a munkáját és a családját is egyaránt. Ugyanakkor mindenben a jó dolgot látja és fogalma sincs arról, hogy húgának, Kerrynek mennyire ügyelni kell a negatív vélemények kezelésére, amik a videóra érkeznek. 

Ha már a karaktereknél vagyunk, megszeretném említeni két kedves mellékszereplőmet a történetből. Ők nem mások, mint a már említett Steffi és Kerry. Igaz, róluk Allison szemszögéből olvashatunk csak, mégis, mind a ketten a szívemhez nőttek. Steffi egy nagyon erős karakter volt, aki háttérbe szorította saját magát és Allisont helyezte előtérbe. Mindent megtett a legjobb barátnőjéért, hogy boldognak lássa. Ezek mellett titokban megpróbálta felkészíteni az elkerülhetetlenre.
Kerry mindig is a bátyja mellett állt és támogatta őt, valamint segítette a munkájában is. A múltjában sok rossz történt, mégis képes volt talpra állni. Néha bizonytalan volt az emberekkel szemben - főleg az ellenkező neműekkel -, de Esbenben és annak barátjában megtalálta a támaszait, akire bármikor számíthatott.


Nem vagyok egy sírós fajta, rég nem könnyeztem egy könyvön sem. Azonban Jessica Parknak sikerült elérnie nálam, hogy elhomályosuljon a tekintetem. Főleg a történet vége felé, amikor is elérkezett az végzet. Itt nem a kötet végére gondolok. Ugyanis mint az értékelés elején is említettem, ez a történet nemcsak a szerelemről szól. Számos dolgot vitat, főleg a barátságot és az elfogadást. Allisonnak ugyanis el kell fogadnia a jelenlegi helyzetét. Meg kell küzdeni a saját démonjaival és belenyugodnia abba is, hogy az életében nemcsak Steffi és ő vannak. Hiszen Simon - a lány nevelőapja - mindent megtett azért, hogy Allison végre a bizalmába fogadja. S bár kicsit különc volt, de kedveltem a karakterét, mert meg tudott nevetni, illetve sokszor felfelé kellett pislognom kedvessége és Allison iránti szeretete miatt. Valamint ott volt a lánynak Esben is, akire Steffi nagy súlyt rakott, mégis teljes vállszélességgel ott állt Allison mellett. Hiába lökte el magától időnként a lány, Esben sohasem tágított mellőle.
Viszont, ami nem tetszett, az néhány részlet kidolgozatlansága és az időben ugrálás. Néhányszor ez a két dolog megzavart az olvasás közben, mert olyan érzésem támadt, mintha valami hiányoznak a történetből.

Csillagok száma:


Kedvenc idézetek:

„Amikor Steffi azt mondta, legyek bátor, komolyan gondolta. Azt akarta, hogy amit magának nem engedett meg, nekem megadasson. Bármilyen erős és harcias volt is, nem tudta igazán élvezni az életet, mert túlságosan félt, mert túl sok falat épített maga köré. És mielőtt felfedezhetett volna egy másfajta életmódot magának, az az átkozott rák felemésztette őt, és megölte. Neki nem volt elég ideje, hogy felépüljön a múlt ejtette sebeiből, de velem más a helyzet, és ki is fogom használni a rendelkezésre álló időt. Kihasználom az újjászületés és a megújulás lehetőségét. Hogy igazán magamra találhassak.”

„Néha olyasmi történik, amire nem számítasz. Néha valaki miatt megszeged a saját szabályaidat, olvasom.”

„De elmegyek. Mert az emberek ezt csinálják: ott hagyják a másikat. Akár jól, akár rosszul alakulnak a dolgok, az emberek elmennek.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése