2021. május 3., hétfő

Cookie O'Gorman: Kamuzások, ​kavarások

  A könyv eredeti címe: Adorkable
Eredeti megjelenésének az éve: 2016
Oldalszám: 300
Magyarországi megjelenés ideje: 2017
Kiadó neve és helye: Móra, Budapest

Fülszöveg:
Sally mindjárt begolyózik! Komolyan, ha a legjobb barátnője még egy lúzert rászabadít, tutira bekattan. Ahhoz, hogy megússza a ráerőltetett randikat, a lánynak szüksége van egy álpasira, méghozzá gyorsan, és Becks, a szívdöglesztő, szuperokos focisztár vállalja is a feladatot. (Ami fura, mert Sally le merné fogadni a kedvenc griffendéles pulcsijában, hogy a srác sajna kizárólag barátként tekint rá.) De hiába a sok bizsergető csók − a hitelességért mindent! −, a barátnője mégsem veszi be, hogy Sally tényleg szerelmes Becksbe. A fene se gondolta, hogy néha az igazság tűnik a legnagyobb kamunak.


Az előző években számtalan LOLos könyvet olvastam, majd egy idő után csökkent az érdeklődésem irántuk. Aztán pár hónappal ezelőtt ismét kezembe vettem őket, amelyek között volt új olvasás, valamint újraolvasás is. Ennek több oka is van. Az első indok, hogy gyakran "menekültem" az egyszerű, ifjúsági és romantikus regényektől, mert úgy éreztem, ki kell szabadulnom ebből a körből. Fogalmam sincs, miért, de kellett egy kis külön válás tőlük. Így átnyergeltem a fantasy könyvek felé, illetve belekóstoltam a sci-fi és krimi világába is. A másik ok, hogy egy picit csalódtam bennük. Már a fülszövegük sem volt olyan kecsegtető, mint eddig. Elvesztették nálam a varázsukat. Vagy lehet én nőttem ki belőlük? 
Aztán eljött ismét egy fordulópont, amikor egyszerűségre vágyott könyvmoly lelkem, s így újra olvasni kezdtem őket. Akadtak új megjelenések, de inkább az újraolvasásokat részesítettem előnybe. Így volt ez Cookie O'Gorman könyvével is, amit a mai napig nagyon szeretek.


Számomra Sally mindig is kedvenc karakter volt, mivel nagyon hasonlítottunk egymásra. Igaz, a német káromkodások, a külső jegyek, és hogy eddig soha sem volt pasiján kívül nagyon magamra ismertem benne. Ugyanazokat a belső tulajdonságokat véltem felfedezni a karakterében olvasása során, mint amilyen én is valójában vagyok. Hiszen a lány félénk és visszahúzódó típusú volt. Kevés barátot engedett be az életébe - konkrétan két embert - és kerülte a féltűnést. Ha szorult helyzetben volt kinyitotta a száját, vagy ha meg kell védeni a barátait, ő megtette. Azonban rengeteg kétség is felmerült benne, amit megértettem. Főleg olyan barátok mellett, mint amilyenek Lillian Hooker és Baldwin Eugene Charles Kent, vagyis Becks voltak. Ugyanis mind a ketten nagy népszerűségre tettek szert a másik nem körében. Sallyt ez csak kis részben zavarta, mivel meg volt a saját fiú ideálja egy olyan srác képében, aki nagyon közel állt hozzá. Ezek mellett viszont ott volt egy másik probléma is az életében, amit az édesanyja és a legjobb barátnője zúdított minden egyes alkalommal a nyakába. Mivel Sallynek még sohasem volt barátja, úgy döntöttek, hogy ők ketten majd kerítenek neki. Ezt a fő célt főleg Lillian tűzte ki maga elé, ugyanis a jövőben szeretett volna nyitni egy társkereső irodát. Sally édesanyja pedig mindenben segített neki, csakhogy egyetlen lányát boldognak láthassa. Azonban ezek a titkos randik leginkább csak bosszúságot hozott Sallynek, hiszen az összes fiú azt hitte, hogy olyan lánnyal tölthetnek el egy estét, mint amilyen Lillian.

Becks ezzel ellentétben egyáltalán nem piszkálta a lányt. Sőt, sokszor szórakozott azon, hogyan sikerültek félre a randik. Amit viszont nagyon sajnálok, hogy a fiút csak Sally szemszögéből ismerhettem meg. Így nem sokat tudhattam meg róla, csak pár lényeges dolgot, mint például az egyik legjobb játékos a suli foci csapatában, babonából a meccsek előtt nem borotválkozik, a családja nagyon kedves és a testvérei szeretik őt ugratni. Pedig voltak olyan pillanatok, amikor szívesen belelestem volna a gondolatai közé. Főleg, mikor elfogadta Sally ajánlatát. Ezért csak találgatni tudtam, hogy mit érezhetett olyankor Becks, amikor mindenki előtt meg kellett játszani magát. 



A történet az első mondatával megragadott. Leginkább azért, mert rögtön humorral kezdett az írónő. Ezek után pedig beleláthattam a lány életébe, ami nem volt egyszerű a már említett vakrandis ügyködések miatt. Bevallom, én nagyon kiakadtam volna Sally helyében. Olyan váratlan helyzetbe hozták mindig, ahonnan nem tudott kievickélni. Így ahelyett, hogy megismerkedhetett volna nyugodtan egy sráccal a maga tempója és elképzelése szerint, csak kínos helyzetekbe került. Azonban néhány helyzetből  leleményesen kivágta magát. Amit szerettem még a könyvben, az Sally Harry Potter és Star Wars iránti rajongása. Szerintem ezt tette őt egyedi karakterré, hiszen nagyon kevés könyvben olvasni ilyen típusú karakterről. 
Az első mondaton kívül, ami megfogott a történet olvasása során, az a felépítése vol. Ugyanis az írónő nem csapott egyből bele a lecsóba, hanem szépen lassan haladt az eseményszálakkal és a karakterek kapcsolataival. Merthogy Becks mellett Ash Stryker is nagyobb szerepet kapott a történetben és Sally életében is. Ez miatt a két fiú kapcsolata nem volt valami fényes. Azonban nemcsak Becksnek kellett megvívnia a saját csatáját, hanem Sallynek is. Vagyis, hogy pontosabb legyek a lánynak két „fronton” is helyet kellett állnia. Az egyiken ott volt Lillian, aki nem nagyon akart hinni neki, a másikon pedig a saját érzelmeivel szállt szemben. 
Cookie O'Gorman mindig is a kedvenc íróim közé fog tartozni, ugyanis történetei humorosak, romantikusak és átgondoltak. Igaz, eddig csak két könyvet olvastam tőle, de mindig olyan pillanatban emeltem le köteteit a könyves polcomról, amikor a legnagyobb szükségem volt rá. Mert tudtam, hogy segíteni fog felvidítani egy hosszú és fáradalmas hét után. 

Csillagok száma:


Kedvenc idézetek:

Becks és én sosem viselkedtünk furán egymás társaságában. Még akkor sem, amikor elmondtam neki, hogy halálosan szerelmes vagyok Lucius Malfoyba a Harry Potterből. Az a haj, az a hang, az az egész komor gonosztevős-arisztokrata imázs… Tudom, tök ciki, de egyszerűen kész voltam attól a pasitól. Ez semmiség ahhoz képest, nem?” 

Gyanús volt ez nekem. 
– És mégis mit kerestél te egy könyvesboltban? – kérdeztem. 
– Hát nem nyilvánvaló? – kuncogott. – Téged fiúban.”

„– Nincs semmi baj – tette a kezét a vállamra Leo. – Becks sohasem hajtana rájuk. 
– Így van – értett egyet Thad. – Ő csak a tiéd. 
– Pedig az a vörös nagyon dögös – tette hozzá Ollie, amivel kiérdemelt egy nyaklevest Mr. Kenttől.
 – Jézusom! Ezzel csak azt akartam mondani, hogy Becks hűséges.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése