2021. április 14., szerda

Spirit Bliss: Árnyékvilág

  Megjelenésének az éve: 2010
Oldalszám: 366
Kiadó neve: Könyvmolyképző, Szeged


Fülszöveg:

A fiatal színész, Adam Swanson egész életében az árnyék közelében élt, de az egyik pillanatról a másikra kebelezte be őt. Az újságok, a rajongói, de még a környezetében élők nagy része sem ismeri igazán. Adam a paparazzik és a rajongók zaklatását is elég nehezen viseli, de ezt még tetézi az is, hogy elkezd furcsa üzeneteket, ajándékokat és telefonhívásokat kapni.
A zűrzavar közepén feltűnik egy lány az életében, Camilla Jones, akinek semmi köze az Árnyékvilághoz, mégis bezárkózva, napfény nélkül éli az életét egy múltbeli sérelem miatt. Egymást segítik ki a világosságra hosszú és nehéz küzdelmek árán, melyek során önmaguk kétségeivel, bizonytalanságával és a külvilág emberi „démonjaival” kell megküzdeniük.


     Spirit Bliss neve nem ismeretlen számomra. Az első könyvem pont az Árnyékvilág volt tőle, amit legelőször körülbelül 10 éve olvashattam. Bevallom, hogy ekkor még nem tudtam értékelni. Nagyon nem szerettem, mert negatívan állította be az újságírókat. Akkoriban nagyon védtem őket és mindent elhittem nekik. Azonban évekkel később ismét a kezembe került és rögtön át tudtam érezni Adam helyzetét. Ugyanis az írónő egy reális világot mutat be nekünk a könyvében. Színésznek, híres embernek nem könnyű lenni, ugyanis a média, a sajtó mindig ott van az ember nyomába, nem tiszteli a magánszférát és az igazságot szívesen elferdíti. Így néha elég negatív vélemény alakul ki jó pár hírességről. Azt viszont nem mondom, hogy egyes hírek nem igazak!


     A történet elején megismerkedhettem Adam Swansonnal, aki híresség lévén nagyon szerény. Nem élt nagy lábon, nem mutogatta magát mindenhol, csupán csendesen élte saját hétköznapjait. Már amennyire lehetett. Szerette a szakmáját, de sohasem rajongott a felhajtást. Ezt a tulajdonságát nagyon is tiszteltem benne, ugyanis nem nagyon élt vissza a helyzetével. Természetesen voltak kivételes esetek, de ezeket okkal tette. Ugyanakkor remek testvérnek is bizonyult. Jossiet - a húgát - nem ő nevelte, viszont olyan körülményeket teremtett neki, amiben a lány nyugodtan nevelkedhetett. Ezek mellett mindenben támogatta a testvérét és azt szerette volna, ha mindig boldog lenne. Egy másik családod adott nagynénje és bácsikája személyében neki, ugyanis Adam és Jossie korán elvesztették a szüleiket. S mivel a férfi elég idős volt, hogy saját maga hozza meg a döntéseit, így nem volt szüksége szülői felügyeletre. Azonban a húgának kellett egy biztos pont.
Adam ezek mellett nagyon tehetséges volt a saját szakmájában, mint színész. Sok női rajongója volt, ami miatt akaratlanul is rengeteg színész neve ugrott be olvasás közben. És ezáltal sok kérdés is megfogalmazódott bennem: Vajon ők mit éreznek? Talán őket is zaklatja pár őrült rajongó? Hogyan kezelik ezeket a helyzeteket? Ugyanis Adamnak nap, mint nap meg kellett ezekkel küzdeni a sikítozó tömeggel, a névtelen levelekkel és a telefonzaklatásokkal.
  Camilla élete, Adaméval ellentétben, nyugodtan zajlott. Látszólag csupán a festészetnek és a művészetnek élt, azonban a háttérben voltak kiváltó okok is. Hiszen Cam jelenének egy részét ez meghatározta. Egy aprócska árny, amin nehezen tudott túllépni. Ezért Camilla egyetlen barátot engedett közel magához, aki egyben a lakótársa is volt, Julie-t. Akinek karakterét nagyon szerettem. Pörgős, vicces, ugyanakkor aggódó barát volt, aki tudta mikor és mit kell mondani Camnek. Cserébe a lány gondoskodott a kissé szeleburdi Julieról. 

    Adam és Camilla kapcsolata először barátsággal kezdődött, ám ez már-már gyorsan vált szerelemmé. Édesek voltak, ahogy próbálták együtt megtapasztalni a valódi kapcsolat és a szerelem varázsát, bár nekem néha kicsit túlságosan félénkek és nyálasak voltak. Jobban szerettem azokat a részeket, amikor Julie és Peter - Adam menedzsere - is ott voltak velük. Ugyanis az említett párnak a szópárbajaik nagyon szórakoztatóak voltak és megnevetettek. Valamint Jossie-t is nagyon szerettem, ha a közelükben volt, mert naivságával és gyors észjárásával előre tudta vinni a történetet.
Apropó, ha már megemlítettem Petert, ő volt a második kedvenc férfi karakterem Adam mellett. Gondoskodó és aggodalmas apa szerepét töltötte be Adam életében, ugyanakkor menedzseri feladatait sem szorította háttérbe. Akkor volt szigorú és dühös a férfira, amikor okot adott rá. Ha Adammal valami történt, Peter mindig ott volt mellette. Igaz, múltjában volt egy hatalmas folt, ami az egész történet során kísértette. Erre addig nem jöttem rá, amíg ki nem tudódott a számomra, de érezhető volt ez a fajta szomorúság nála.


   A sok romantikus rész mellett azonban nem hagyott unatkozni az írónő. Spirit Bliss megcsavarta a történet szálait és néhol egy-egy meglepetéssel várta az olvasóit. Ugyanis ezen a könyvön a romantikus címke mellett a krimi is fel van tűntetve, mivel voltak olyan részek, amik nemcsak Adamból és társaiból váltották ki a borzongást. Egy-egy résznél engem is rázott a hideg az olvasáskor. Ugyanakkor érdekes volt, hogy voltak olyan szereplők is, akik gyanúsak voltak, akikre azt mondtam volna, hogy igen, ezt ő tette. Az írónő viszont megcáfolta ezeket a megállapításaimat, mert egy olyan személyt választott, akire nem gondoltam volna. 
Ezért is szerettem annyira a történetet. Valamint tetszettek a fejezetek elején található aprócska cikkek és rajongói oldalak chat beszélgetéseinek részletei. Ugyanis ezekkel felvezette az egyes részek történéseit. Így tudtam, mire számítsak, vagy az írónő a fejezetekben magyarázta meg az újságírók által elferdített cselekményeket. 

Csillagok száma:


Kedvenc idézetek:

„– Nem tetszik a képe! – morogta Julie, és olyan pillantással nézett vissza a vállam fölött Stephanie-ra, mint egy oroszlán az antilopra. 
– Nekem sem, de ez még nem ok arra, hogy leüssük az ásóval.”

„Hidd el, a női megérzések mindig bejönnek.”

„Mindenkinek szüksége van egy kis térre, amibe a másik nem mászik bele.”

1 megjegyzés: