2018. április 15., vasárnap

Anne L. Green: Ördögi kísértés - Exkluzív részlet #4

Évről évre meglepetéseket okoz olvasóinak Anne L. Green. Történeteinek cselekményei, karaktereinek személyiségei mindig lenyűgözik az ember olvasás közben. Viszont az Ördögi kísértés című művével egyenesen levesz majd mindenkit a lábáról. Miért is? Mert egy olyan világot mutat be, ahol nincs megállás. S egy olyan karaktert alkotott meg, Reggie ​Reynolds személyében, akiért az olvasók csak epekedni fognak. Az elmúlt héten Niitaabell Világa, Le Monde des Livres, illetve szerdán Nikii Blog bloggerinái osztottak meg veletek Exkluzív részleteket a jövő héten megjelenő könyvből. A mai napon azonban én leplek meg titeket egy kis részlettel. 

Kiadó: Álomgyár Kiadó
            www.alomgyar.hu
Oldalszám: 512
Megjelenés: 2018.04.26.

Reggie Reynolds a Las Vegas-i rámenős csirkefogók gondtalan életét éli: szórja a pénzt és gátlástalan módon használja ki a nőket. Minden este hatalmas összegeket kockáztatva teszi meg a tétjeit a Bellagio kaszinó játékasztalainál. Az életet játéknak fogja fel, elszántan hiszi, hogy kivétel nélkül mindent ő irányít. Hozzászokott a fényűzéshez, és ahhoz, hogy neki senki sem mondhat nemet. 

Egy napon azonban szembesül a visszautasítással, amikor Victoria Sawyer szemrebbenés nélkül fordít neki hátat. Abban a pillanatban, ahogy Reggie belenéz Vicky haragos, igéző zöld szemeibe, a játszma elkezdődik. Gyors, szenvedélyes, spontán és kíméletlen módon kívánja leigázni vágyai tárgyát. A csábítás hazai terep számára, és bármire képes, hogy minden megkezdett partiból nyertesen kerüljön ki. Egy olyan játszma veszi kezdetét kettőjük között, aminek a kimenetele azonban még előtte is homályos.

Reggie-t sokként éri, hogy az ő életét is egy felsőbb hatalom befolyásolja. Rá kell ébrednie, hogy ő sem mindenható. Azok a dolgok ugyanis, amelyek a felismeréshez vezető úton fontossá válnak számára, mint az egészség, a szabadság, a szerelem és a boldogság, pénzzel nem megvásárolhatók. Kemény leckét kap a barátságról, megbocsátásról, és arról, hogy az élet törékeny, és nagyon gyakran igazságtalan.


Ekluzív részlet
Pásztázni kezdtem a teret préda után kutatva. Unottan nézelődtem a vetkőző lányok gyűrűjében. Egyik közönségesebb volt, mint a másik. Juke öccsének semmi ízlése – állapítottam meg. Ez fölül lapos, annak semmi dereka, amaz meg... hol a feneke? Komolyan erre kellene felizgulnom? Mélyet sóhajtottam, majd új táncosok jelentek meg a színpadon. Kezdett elmenni az egésztől a kedvem.
Húzóra legurítottam az italom, majd újra a tánctér felé pillantottam. Az egyik lány nekem háttal táncolt, kéjesen kellette magát a rúdon. Na, ő már kedvemre való! Rajta felejtettem a szemem. Hmm... az alakja akárcsak Vickyé. Azonnal beindult a fantáziám és eszem ágában sem volt gátat szabni neki. Szabadjára engedtem, aminek hamarosan fizikai jelei mutatkozott a nadrágomban. Kellemes bizsergés lett rajtam úrrá és megnyugtató volt a tudat, ez esetben egész biztos nem maradok kielégületlen, kicsit enyhíthetek a bennem felgyülemlett nyomáson. Végre! Mire az első szám véget ért, tudtam, hogy nekem kell ez a csaj! Lehet, hogy mégsem volt halott ötlet Juke-tól ez az este?
Alaposan feltérképeztem a lány testét, az izmos lábaktól, a feszes, formás fenéken és a provokálóan ringatózó csípőjén át egészen a gömbölyű melléig. Fészkelődni kezdtem a helyemen. Amikor elértem az arcáig, tátott szájjal meredtem rá. A látványa sokkolt. A döbbenet mozdulatlanságra késztetett és a székembe szegezett. A tekintete a ritmustól megrészegülten cikázott, látszott, hogy velem ellentétben ő nagyon nem itt jár. Ezt nem hiszem el! Ez Vicky! Tényleg ő az. Mit keres ő itt? Megbabonázott, képtelen voltam levenni róla a tekintetem. Érinteni, simítani akarom! Nem! Előbb ízlelni! Élvezni az illatát! El kell mondanom, ki kell fejeznem neki, mennyire sóvárgok utána. Azt kívántam, bár megdermedne a pillanat, hogy így csodálhassam, látni akartam testének minden domborulatát! Áááááááá! Kész őrület! Egy őrület, ami a legmagasabb szintű vágyat és szenvedélyt teremtette meg bennem. Áh, valami nagy gáz van. Megráztam a fejem, mert biztos voltam benne, hogy a képzeletem csúnya, gonosz játékot űz velem. Ez a nő megmérgezett, megfertőzött, már mindenhol őt látom, de ez nem lehet ő! Reggie, térj magadhoz! Verd őt ki a fejedből!
Bambán csodáltam a szépséges arcot. Végigfutott bennem a gondolat, milyen profin csinálja. Nem ma kezdett. Az a nő ott vagy nem Vicky, vagy én tényleg marhára át vagyok verve. Ahogy a zene utolsó üteme is elhallgatott, felemelte a fejét, lassan nyitotta ki a szemét és egyenesen rám nézett. Mint aki egy hosszú, mély álomból ébredt, csak nehezen tért vissza a valóságba. Összeakadt a pillantásunk, és egy percre mindketten megbabonázva néztük a másikat. Egészen elvesztem abban a zöld ragyogásban. Amikor tudatosult benne, hogy én vagyok az, megriadt. Azonnal menekülőre fogta. Hát mégis ő az! Sietősen a hátsó kijárat felé vette az irányt.
Na neee! Felpattantam és futottam utána. Ezt most nem fogja ilyen könnyen megúszni. Az öltözőknél azonban a biztonságiak állták az utam, de még láttam, melyik ajtó mögé menekült. Magyarázkodás helyett előkaptam a telefonom és segítséget kértem Juke-tól, így egy fél perccel később már zöld utam volt az öltözők felé. Az ajtó elé érve dörömbölni kezdtem.
– Vicky! Tudom, hogy bent vagy. Azonnal nyisd ki!
Majd szétvetett az ideg. Mivel nem jött válasz, egyre vadabbul csapkodtam, és rugdostam a védelmét biztosító bejáratot.
– Vickyyy! Ne szórakozz velem, mert betöröm az ajtót! – ordítottam.
– Menjen el! – ismertem fel a síró hangot bentről.
– Én innen egy tapodtat se megyek, amíg nem beszéltünk.
Ismét mély hallgatás volt a reakció.
– Rendben, én ráérek. Egyszer csak kidugod onnan az orrod – hőzöngtem. Abban a pillanatban, mint egy sebes vonat érkezett egy túlcicomázott nő.
– Mi az ördögöt csinál maga itt? Ne molesztálja a lányaimat.
– A lányait? – elképedtem.
Vicky egy egyszerű prosti lenne? Ekkora egy számító kis ribancot!
– Ha nem fejezi be, akkor hívom a biztonságiakat – esett nekem.
– Ne fáradjon! Ők engedtek be! A hely tulaja a jó barátom. Én pedig addig nem tágítok, amíg nem beszéltem Vickyvel – emeltem fel a hangom, hogy az érintett is jól hallhassa odabent.
– Vicky? Vicky Sawyer? Ő csak egy sima táncoslány. Ő nem alkalmas a maga igényei kiszolgálására. Neki a színpadon lenne a helye. Hallod, Vicky? – bosszankodott a nő is. – Mivel hozta rá a frászt? – vádaskodott.
– Ismerjük egymást, meglátott és elszaladt – vázoltam röviden a helyzetet.
– Hagyja őt dolgozni! Szüksége volt pénzre, így előre fizettem neki. Keressen magának egy másik, készségesebb lányt! – utasított.
– Maga engem csak ne utasítgasson! – csaptam ingerülten az ajtó lapjára.
A zsebembe nyúltam és kivettem egy köteg pénzt.
– Mennyit fizetett neki a ma estéért? Tudja, mit, mindegy, itt van – nyomtam a kezébe egy jelentősebb összeget. – Ebből fedezni tudja a betört ajtó árát is.
– Miféle betört ajtóét? – csodálkozott.
– Hát ezét itt – estem neki újra a bejáratnak. Vadul rugdostam, és Vicky nevét ismételgettem.
– Hát én inkább megyek – libegett el mellettem. – Mondja meg Vickynek, hogy habár ez volt a próbanapja, ki van rúgva! – kiáltotta még vissza a nő, és visszhangzott tőle az egész folyosó.


 Te is imádod az írónőt, akkor kövesd! 

Nem szeretnél lemaradni a kulisszatitkokról? 

 Akarod a könyvet? 

Találkozz az írónővel, gyere el az Ördögi kísértés premierjére!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése