-->

2020. február 24., hétfő

Jamie McGuire: Fény a szívemben

 A könyv eredeti címe: All the Little Lights
Eredeti megjelenésének az éve: 2018
Oldalszám: 444
Magyarországi megjelenés ideje: 2020
Kiadó neve és helye: Maxim, Szeged


Fülszöveg:


Amikor ​Elliott Youngblood először kiszúrja magának Catherine Calhount, ő csak egy fiú egy kamerával, aki sosem látott még szomorúbb és egyben gyönyörűbb valakit. Mindketten kívülállóknak érzik magukat, de egymással gyorsan barátságot kötnek. Azonban amikor Catherine-nek a leginkább szüksége lenne a fiúra, neki el kell hagynia a várost.
Amikor Elliott végül visszatér, ő és Catherine már teljesen más emberek. Ő egy sztár a középsuliban, igazi menő sportoló, Catherine pedig minden szabad percét anyja titokzatos reggeliztető panziójában tölti. A lány sosem bocsátott meg Elliottnak azért, hogy magára hagyta, de a fiú elhatározza, hogy mindenképp visszaszerzi a barátságukat… és a lány szívét is megkaparintja.
Épp amikor Catherine már kész arra, hogy újra megbízzon benne, Elliott egy hely tragédia gyanúsítottja lesz. A városban növekvő feszültség és gyanú ellenére Catherine két kézzel kapaszkodik a szerelmükbe. Azonban egy mindent elsöprő titok, amit Catherine mélyen eltemetett, elsöpörheti a maradék reményüket is a boldogságra.



   Számos könyvet olvastam az írónőtől. Az első könyvem tőle nem más volt, mint Az őrző 2014-ben, amiért teljesen odáig voltam. Azonban most visszagondolva a teljes trilógiára, nem tudom miért. Esetleg azárt, mert akkoriban nagyon szerettem az angyalos sztorikat. Ez viszont megváltozott, ahogy teltek az évek és én is mondhatni felnőttem. Elvesztette a maga varázsát, így el is ment kedvem az írónő munkásságától. Egészen míg 2017 környékén kezembe nem akadt a Veszedelmes sorscsapás. Ez egy kicsit sokkal komolyabb hangvételű volt, így kezdett a szívemhez nőni újra Jamie McGuire. Azonban ezzel a könyvével újabb plusz pontot kapott tőlem. Érdemes volt beruházni a regényre. Ugyanis - szerintem - ez a  történet kicsit sötétebb és elgondolkodtatóbb, mint a többi műve.

   A könyv elején megismerkedhettünk Catherine Calhounnal és Elliott Youngblooddal, valamint Oak Creek városával. A két fiatal teljesen más családból származott, mégis van bennük valami közös. Míg Elliott a csernoki indián törzshöz, addig Catherine és családja egy teljesen más klánhoz tartozott. Két különböző törzs, de egy valami összekötötte őket: az emberek rosszindulata. Hiszen a többi "fehér ember" megvetette őket és lekezelően bántak velük. Ezért sem szerette azt a helyet Kay, Elliott édesanyja és nem is akarta, hogy a fia ott maradjon. Azonban Elliott minden nyáron visszament nagynénjéékhez, Leigh és John Youngbloodhoz, mert szerette az ott töltött időt és a várost is. Ezek mellett Leighék házában nyugalom fogadta és nem kellett elszenvednie apja dühkitöréseit.
Catherine és Elliott találkozása egy kicsit furcsán indult, de a két fiatal hamar összebarátkozott és nem sokára együtt járták a város utcáit. Kedvenc helyük a Braum volt, ahol elég sokszor megfordultak. Természetesen Catherine életének megkeserítői örömére, ám Elliott mindig kiállt a lány mellett. A barátságuk a napok és hetek elteltével egyre jobban kezdett elmélyülni, ám egy tragikus halál és egy makacs anya miatt a két fiatalnak el kellett válniuk egymástól minden magyarázat és búcsú nélkül.
Két év telt el, mire ismét találkoztak. Elliott személyiségileg nem változott, de Catherine  elég sok mindenen ment keresztül. Ezáltal teljesen elszigetelődött két barátjától, Minkától és Owentől. A lány Elliottot is távol akarta tartani magától, de a fiú túl makacs természetű volt és mindvégig azt tervezte, hogy visszaszerzi Catherine bizalmát.

„Még láttam Catherine-t a visszapillantó tükörben, ahogy az ablakban áll. Vajon szabadságról ábrándozott, vagy örült, hogy az üveg elválasztja a gyűlölködő világtól?”

Elliott az egyik kedvenc karakterem volt. Miután visszatért Oak Creek-be, elég határozott jellemmé fejlődött. A fényképészet iránti vágya továbbra is megmaradt, ahogy a Catherine iránt érzett érzelmei is. Ezek mellett határtalan makacssága és kitartása lenyűgöző, illetve, ahogy az is, hogy védeni próbálta a szeretett lányt. Azonban  az ő családi háttere sem leányálom, ami miatt dühkezelési problémái vannak. Viszont van két remek ember mögötte, akik mindig ott vannak mellette és támogatják. Valamint azt is szeretem benne, hogy olyan szerény. Hiszen remek futball játékos, mégsem hiszi, hogy kapna ösztöndíjat.
Catherine a másik kedvencem. Egy aranyos lányt ismerhettem meg benne, aki kezdett kiállni magáért, mégis volt benne egy kis félsz. Bizalmatlansága kicsit feszélyeztette, de leküzdötte, amikor Elliott a közelébe volt. Azonban sok mindent ki kellett állnia. Nem elég, hogy két évvel ezelőtt egy tragédia tönkre tette a családját, de újabb gondokkal kellett megküzdennie. Az iskolában küzdenie kellett Presley-vel és bandájával, akik pokollá tették a mindennapjait. Valamint az idő folyamán a házukból egy Juniper nevű szállodaszerűség lett, ahová az állást kereső vagy megpihenésre vágyó utazók betérhettek. Ez Catherine minden idejét lefoglalta, valamint az is, hogy feltartsa a látszatott. Ugyanis a szállót és a vendégeit egy sötét titok lengte körül.


Rengeteg karaktert ismerhettem meg a könyv olvasása során. Főleg azokat, akik a Juniperben szálltak meg. A vendégek élete és személyisége nagyon szépen ki volt dolgozva, remek háttér történetekkel voltak ellátva, holott csak néhányuk kapott jelentősebb szerepet. Ezek mellett számos olyan egyéniséggel is találkozhattam, akik  még jobban előre vitték a történetet. Ilyen volt Sam és Madison, Mr. és Mrs. Mason, akikről csak későbbiekben lehet meg tudni, hogy kik is valójában.
   Ezért szívem szerint öt csillagot adnék rá, de nem tudok elvonatkoztatni pár ténytől. Az egyik az időben való ugrálás. Számomra kicsit zavaró volt, hogy az egyik fejezetben még három nap volt a karácsonyig, a másikban pedig már azt emlegették, hogy végre itt a szünet. És ez nem csak egyszer fordult elő. Egy részből megértem, hiszen el lehetett kerülni az unalmas részeket, viszont így olyan volt, mintha a karakterek átaludtak volna pár napot, az olvasó pedig átugrott volna pár oldalt. A másik, ami zavart az Tess karaktere. Ő néha minden előzmény nélkül felbukkant, aztán eltűnt. Hol unalmában beszélgetett Catherine-nel, hol pedig kiosztotta a lányt. Nem tudtam, hova rakjam őt. Egyáltalán semmi lényeges információt nem tudtam meg róla. Illetve ott van Elliott és Catherine szerelmének a története. Csak akkor értettem meg, amikor a fiú megmutatta annak a doboznak a tartalmát a lánynak, amit eddig rejtegetett. Előtte azt hittem, hogy mindaz, ami a könyv elején olvasható volt egy nyár alatt történt.
Mégis, maga a történet izgalmas és aranyos volt. Főleg Catherine és Elliott miatt, akik minden megtettek, hogy megvédjék a másikat, illetve, hogy segítsék egymást. Hiszen Ellott nem lett volna az a fiú Catherine nélkül, és Catherine sem szabadult volna meg a saját démonjai elől Elliott nélkül.

Csillagok száma:



Kedvenc idézetek:

„- Tehát egy nindzsa lesifotós vagy? Elég hátborzongató.”

„Madison alsó ajka megremegett. - Akkor is barátom maradsz, ha sírok?”

2020. február 17., hétfő

C. S. Lewis: A varázsló unokaöccse

 A könyv eredeti címe: The Magician's Nephew
Eredeti megjelenésének az éve: 1955
Oldalszám: 204
Magyarországi megjelenés ideje: 2017
Kiadó neve és helye: Harmat, Budapest


Fülszöveg:
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az első, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.
A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.
Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Kezdődjék hát meg a kalandok sora!
A NARNIA KRÓNIKÁINAK ELSŐ KÖTETE: A varázsló unokaöccse
Tudni szeretnél valamit Narniáról? Ez az a birodalom, ahol megszólalnak az állatok, ahol a legváratlanabb pillanatban egy boszorkány karmai közé kerülsz, ahol a Jó akaratából új világ születik. Ahová véletlenül keveredik a két barát: Digory és Polly. Ha kinyitod a könyvet, őket kísérheted el e titokzatos világba. Abba a világba, ahol semmi sem lehetetlen.



   Mindig is foglalkoztatott, hogyan is alakult meg Narnia, vagyis, hogy mi úton-módon született meg a hely. És végre választ kaptam. Nagyon szerettem magát a filmet, ám el kell, hogy mondjam, a könyv sokkal többet adott, mint képzeltem volna. Igaz, az elején sokat szenvedtem vele. Az első 30-40 oldal kissé nehézkesen ment a számomra, ugyanis túl unalmasnak találtam. Ám, amikor elérkeztem az izgalmas részhez, egyre jobban kezdtem élvezni a könyvet. 
   A varázsló unokaöccse két fiatal, Digory és Polly történetét meséli el, beleszőve pár olyan személyt, akik meghatározó szerepet töltenek be a történetbe. A könyv elején meg tudhatjuk, hogyan ismerkedett meg Digory és Polly, ami szerintem a maga nemében túl gyorsan történt. Lehet, hogy én voltam zárkózott gyerek, de nálam nem zajlott ilyen gyorsan egy idegennel való megismerkedés, barátkozás. Azonban az ő esetükbe teljesen máshogy történt. Nem sokára barátokká váltak és együtt játszottak addig a napig, amíg meg nem találták a titkos padlás szobát és a különleges gyűrűket. Valamint bele nem botlottak Andrew Ketterley-be, Drigory nagybátyjába, aki - ha mondhatni ilyet - nem volt ép elméjű. Ő volt az első személy, akitől kicsit tartottam, viszont Andrew lett az az illető is, aki elindította az eseményszálakat. Ugyanis bevezette a gyerekeket egy olyan világba, ahol nem volt bánat, nem volt szomorúság és hangzavar, csak csend, béke és nyugalom. Hogy volt erre képes? Andrew Ketterley mondhatni egy kezdő varázsló volt, aki csak kísérletezgetett. De mivel nem voltak élő alanyai, ezért nem tudta, hogy feltevései igazak-e. Azonban Digory és Polly felbukkanása előny volt a számára, hiszen most már valós embereken is ki tudta próbálni a gyűrűk hatalmát. Ennek a segítségével, vagyis inkább hibája miatt jutott Polly egy olyan helyre, ahol egy erdő terült el öt tóval a közepén. Később Digory is csatlakozik a lányhoz, így együtt fedezik fel a gyűrűk segítségével a területet. Ez addig érdekes és izgalmas volt a számukra, míg egy olyan helyre nem csöppenek, ami tele volt kőszobrokkal, s míg el nem követtek egy hatalmas hibát. Illetve, amíg Drigory meg nem kongatta a harangot. És számomra innen kezd csak érdekessé válni a történet. 

„- Nesze! Remélem, most már meg vagy elégedve - fújta ki a mérgét Polly. 
- Hát, mindenesetre ezen túl vagyunk - mondta Digory. 
Mind a ketten ezt gondolták, de soha életükben ennél nagyobbat nem tévedtek."

Digory Ketterley jószívű, de egy kicsit kíváncsi gyerek, aki mindent megtenne annak érdekében, hogy az édesanyja meggyógyuljon. Polly miatt képes hadakozni a nagybátyával, aki minden lelkiismeretfurdalás nélkül becsapta a lányt. Illetve elmegy egy olyan helyre, ahol még sose jár, sőt senki sem tud róla semmit, hogy megmentse barátját. Kíváncsi természete miatt azonban bajba sodorja mindnyájukat, de képes felelőséget vállalni a tettei következményeiért és tud bocsánatot kérni azoktól, akiket megbántott, és akiknek kárt okozott. 
Pollyról külön véleményem nem fogalmazódott meg. Ő is egy kedves, öszinte gyerek, akinek ami a szívén, az a száján, de úgy érzem, a karaktere háttérbe lett szorítva. Lehet, hogy csak nekem tűnik így, de Polly jó formán csak akkor került központba, amikor Digorynak szüksége volt rá. Azonban azt el kell mondanom, hogy a lány nagyszerű barátja és segítőtársa volt a fiúnak. 
Andrew Ketterley volt az a karakter, akitől kirázott a hideg. Nemcsak azért, mert önző és nagyra vágyó ember volt, hanem amiért érzéketlenül viselkedett a gyerekekkel. Semmi megbánást sem tanusított a történtek miatt, sőt még Digoryékat hibáztatta mindenért. Pedig ő volt az egészért a felelős szerintem, hiszen ha nem lettek volna azok a gyűrűk, Pollyék sem kerültek volna arra a helyre és Digory sem ébreszette volna fel Jadist, a királynőt.



    A könyv olvasása során olyan dolgokra kaptam magyarázatot, amiket a film nézése során sose tudtam megválaszolni. Mint például az utcai lámpa oszlop ott létét, Narnia létrejöttét vagy a szekrény rejtélyét. Most viszont mindenre fény derült, aminek örülök. Azonban nemcsak ezek miatt tetszett meg végül a könyv. Mint az értékelés elején is megemlítettem, az első 30-40 oldal számomra kínkeserves volt. Elég gyakran tettem félre a könyvet és kezdtem bele egy újabb regénybe. Lassan már ott tartottam, hogy félbehagyom az egészet, de megjelent Jadis és onnantól kezdve nem hagytam abba a regény olvasását. Lehet azért, mert vártam a főgonoszt, az ellenséget, hiszen ilyen típusú könyvekben mindig kell lennie egy rossznak is. Bár nem rá számítottam, mégis a felbukkanása egy újabb kérdésre adott a választ, ugyanis Jadis elég jelentős szerepet fog betölteni a második kötetben is.
Szó, ami szó a végére megtetszett a könyv és merem ajánlani mindenkinek. Főleg, akiket annyira elvarázsolt Narnia birodalma, mint engem, illetve azoknak is, akik kicsit el akarnak szakadni a komolyabb könyvektől. Ez a történet ugyanis arról szól, amiről mindenki álmodott. Hiszen ki nem akart gyermekkorában, vagy esetleg felnőtt fejjel elmenekülni egy olyan világba, ahol királyok és királynők élnek, ahol varázslatok történnek, és ahol beszélő állatok jelennek meg előtted?

Csillagok száma:



Kedvenc idézetek:


„Ki hallott már beszélő salátáról?”

„– Mármost, uram – szólalt meg hivatalos komolysággal a buldog –, tisztázzuk, mi maga voltaképp? Állat, növény vagy ásvány?”

„– A keservét! – szakadt ki Digoryból. – Lennék csak egy kicsit nagyobb, akkorát húznék be Andrew bácsinak!”

2020. február 7., péntek

Jennifer A. Nielsen: A hamis herceg

 A könyv eredeti címe: The False Prince
Eredeti megjelenésének az éve: 2012
Oldalszám: 342
Magyarországi megjelenés ideje: 2014
Kiadó neve és helye: Könyvmolyképző, Szeged


Fülszöveg:

Egy ​merész terv borzalmas útra és az árulás szélére sodor egy árva fiút.
Carthya királysága polgárháború szélén áll. Hogy egyesítse a széthúzó népet, Conner, egy nemesember a királyi udvarból, ravasz tervet eszel ki: kitanít egy árva fiút, hogyan adja ki magát a király rég elveszett fiának, és bábhercegként trónra ülteti.
Négy árva verseng a szerepért, köztük a makacs Sage is. Sage tudja, hogy Conner szándékai nem éppen nemesek, de mivel saját élete is cérnaszálon függ, nem tehet sokat – el kell érnie, hogy Conner őt válassza, vagy nem kerül ki élve a kalandból.
Ahogy Sage az omladozó árvaházból Conner bámulatos birtokára kerül, egyre több hazugságra és árulásra derül fény, míg végül az igazság is kiderül, ami Conner minden tervénél veszélyesebbnek bizonyulhat.
Hihetetlen kaland tele veszéllyel, izgalommal és hazugsággal. Az utolsó oldalig fogva tartja az olvasót.


     Mindig is szerettem a fantasy könyveket, azonban az utóbbi időkben nem volt olyan kötet, ami megfogott volna. Azonban Jennifer A. Nielsen Hatalom-trilógiája megtörte a jeget. Az első része teljesen elvarázsolt és beszippantott magával. Akárhányszor abba kellett hagynom a könyv olvasását, mindig azt vártam, mikor vehetem ismét a kezembe. Nemcsak azért, mert lenyűgöző karakterek szerepeltek a könyvben, hanem főleg a történet miatt. Rengeteg csavaros fordulatra lehetett számítani, illetve váratlan eseményekre, amelyek talán kiszámíthatóak voltak, de az írónő ugyanakkor egy-egy mondatával el tudta bizonytalanítani az olvasóit. 

     De mit is kell tudni röviden a történetről? Nem titok, hogy egész egy elhatározásból kezdődött. Bevin Conner egy nemes ember volt a Carthya király udvarából. Mivel nagyra törő céljai voltak, ezért bármire képes volt. Így számára nagy lehetőség eredt Jaronból, Eckbert király legfiatalabbik fiából, aki négy évvel ezelőtt egy kalóz támadás során a tengeren életét vesztette, azonban testét nem találták meg. Ezért árvaházakat keresett fel és olyan fiú gyermekeket vette magához, akik valamennyire hasonlítottak az egykori herceghez. A kutakodása során összesen négy fiút vitt magával: Rodent, Latamert, Tobiast és Sage-et. Hogy miért tette? Nos azért, mint a fülszövegbe is olvasható, hogy valamelyiküket úgy állítsa be, mint Jaron, a rég elveszett fiú és trónra ültesse. Viszont nem azért, mert jót akart Carthyának és lakóinak, hanem önös érdekből. És itt kezd csak érdekessé válni a történet. Innentől kezdve az események felgyorsulnak és Sagenek, valamint társainak küzdeniük kell a címért. Bármi áron.

     Az egyik kedvenc karakterem nem más volt, mint Sage, akinek a szemszögéből olvashattam a könyvet. Ez fiú mindenre képes volt, főleg bajt keverni makacs természetével. Mindenben talált valami kifogást, sőt a szorult helyzetekből elég könnyen kihúzta magát. Nem volt olyan, amit nem tudott volna megoldani, bár volt olyan eset is, amiért küzdenie kellett. De nem csak ezért kedveltem őt. Saga ugyanis elég ravasz is volt, valamint gondolkodása is már volt, mint a többi szereplőnek a történetben. Mint a legtöbb karakternek, neki is voltak tervei. Túl akarta élni Conner kis játszadozásait, miközben be szerette volna teljesíteni saját vágyait. Ezt olyan furfangosan tette, hogy szinte senki sem jött rá, még én magam sem az olvasás közben. Igaz, néha felmerült bennem, hogy mi van ha, de mindig volt olyan tette, ami ezt megváltoztatta. Ezek mellett rettentően jókat nevettem csípős nyelvén. Mindig volt egy jó elszólása, vagy inkább beszólása Connernek és csatlósainak, valamint a vele mindent elszenvedő társainak.
A másik két karaktert, akiket eléggé bírtam a történet során azok nem mások voltak, mint Roden és Tobias, Sage sorstársai. Persze, mind a kettőjüknek volt vaj a fülük mögött, de azért szerethető karakterek voltak. Főleg, amikor egymás ellen áskálódtak és szövögették a terveiket. Azonban különleges esetekkor Sage mindig tudott rájuk számítani. Olyanok voltak, mintha barátok lettek volna. Azonban a hangsúly a minthán van...Ugyanis nem voltak azok. 
Aki viszont a legtöbb fejtörést okozta nekem az Mott, aki Conner egyik embere volt. Az ő karakterével sosem tudtam, hányadán állok. Néha utáltam őt és megvetettem a tettei miatt, azonban olyan pillanatok is voltak, mikor kedveltem, mert kedvesen bánt Sage-dzsel és védelmezte őt, amikor a fiú arra adott okot.


     Számomra egyáltalán nem volt zavaró, hogy az egész könyv egy fiú karakter szemszögéből íródott, sőt ez volt benne annyira felemelő. Hiszen kevés olyan fantasy könyvet olvastam, ami ilyen stílusban volt megírva. Emellett az is fő szempont  a számomra, hogy a központban nem a romantika, a mindent elsöprő szerelem kapott helyet, hanem inkább az ármány, a túlélés, a titokok és az összeesküvések. Ezért egy élmény volt a könyv és alig várom, hogy olvashassam a következő két részét. Ugyanis kíváncsi vagyok, hogy az írónő milyen izgalmakkal áll elő. S bár belekezdtem a második kötetbe, A szökött királyba, úgy érzem, hogy Jennifer A. Nielsen tartogat még meglepetéseket.

Csillagok száma:


Kedvenc idézetek:


„– Ha elbukunk, annak rettenetes következményei lesznek. Viszont, ha elérjük a célunkat, olyan jutalomban lesz részünk, amit most el sem tudunk képzelni.”

„Te elégedett vagy azokkal a döntésekkel, amiket hoztál?”

„Van egyáltalán olyan ember, aki fejet hajt a trón előtt, és közben nem képzeli el, milyen lenne, ha ő ülne rajta?”

2019. október 13., vasárnap

Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője

A könyv eredeti címe: The Queen's Poisoner
Eredeti megjelenésének az éve: 2016
Oldalszám: 376
Magyarországi megjelenés ideje: 2017
Kiadó neve és helye: Könyvmolyképző, Szeged

Fülszöveg:

Egy fiúból férfi lesz – és nagyszerű ember. 
Severn Argentine király messzi földön hírhedt: trónbitorló, a törvényes örökösök gyilkosa, az árulás kegyetlen megtorlója. Kiskaddon hercege veszélyes játékba kezd, hogy a királyt letaszítsa a trónról… de veszít. Cserébe a király fogságába kell adnia fiát, Owent. Így ha a herceg hűsége ismét megrendülni látszik, azért a fia fizet az életével. 
Owen a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában. Amikor azonban újabb bizonyíték derül ki apja árulásáról, és a sorsa megpecsételődni látszik, a fiúnak különleges eszközökre van szüksége. Meg kell mutatnia a bosszúszomjas királynak, hogy élve igenis nagyobb hasznát veheti. Az elkeseredett próbálkozásban pedig csakis egyvalaki lehet a segítségére: egy titokzatos nő, akinek valóban hatalma van élet, halál és sors felett.


Jeff Wheeler könyvére a Könyvmolyképző szeptemberi raktárvásárakor bukkantam rá. Mivel sárga matricás volt és nagyon tetszett a borítója, ezért felkaptam a raklapról. Nem is olvastam el a fülszöveget. Viszont, amikor hazaértem, leültem az ágyamra és elkezdtem nézni a szerzeményeimet. Átlapoztam őket és elolvastam a fülszöveget is. Amikor ehhez a könyvhöz értem, kicsit kérdőn néztem rá. Nem tudtam, hogy bele-e kezdjek, mivel egy ideje nem vettem fantasy könyvet a kezembe. Ám, amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, ez kell nekem.

A történet egy családról szól, a Kiskaddonról. Viszont a könyv leginkább a legfiatalabb gyermek, Owen életére, hétköznapjaira összpontosít. Owen Kiskaddon mindössze 8 éves volt, amikor akarata ellenére a királyi palotába kellett mennie. Hogy mi ennek az oka? Nos, az édesapja elárulta Severt, Ceredigion királyát az Ambion Hill-i csatában. Így az uralkodó büntetés gyanánt az parancsolta Lord Kiskaddonnak, hogy egy gyermekét küldje el hozzá, hogy ott „lakjon”nála. Ez volt hűségének záloga.
Ezért a fiúnak Ceredigionba kellett mennie, ahol a királyi palotába élt a többi gyerekkel. Owen sorsa, élete teljesen felfordult és megváltozott. A szeretettben eltöltött mindennapjait felcserélte a félelemtől, a honvágytól átitatott hétköznapok. Félt megszólalni és nem tudta, kiben bízhat meg igazán. A napjai rettegéssel voltak tele, míg egy ismeretlen fel nem bukkant egy este a konyhában, ahol a kisfiú elbóbiskolt. Owen élete ettől kezdve fenekestül felfordult.

A királynő méregkeverője szerintem lenyűgöző volt. Igaz, az eleje kissé vontatottan kezdődött, de ahogy a kis Owen kezdte egyre jobban felfedezni a palotát, megismerni az ott lakó embereket és a megbúvó ismeretleneket, úgy vált egyre érdekesebbé. A kezdetben félős, megszeppent, hangját sem hallató gyermekből a könyv végére egy erőteljes karakter lett.
Owen körül rengeteg titok és ármány szövődött, amikre csak akkor derült fény, amikor tovább haladt a történet. Volt, ami rögtön megoldódott, de olyan is akadt, amire választ csak a történet utolsó oldalain lehet kapni.  Emellett a könyv olvasása során rengeteg szereplővel találkoztam, akiket kedveltem, de olyanok is akadtak, akik más érzelmeket váltottak ki belőlem. Viszont, amit kiemelnék: senkit sem utáltam. Ez nálam egy plusz pont egy történet során, mivel minden könyvben felbukkan egy-egy olyan karakter, akit az ember vagy gyűlöl, vagy pedig a halálát kívánja. Itt azonban nem volt. Bár volt pár személy, akiket nem kedveltem, mégis megértettem az indokaikat, esetleg viselkedésüknek miértjét.
És ha már itt tartunk, akkor kik is voltak a kedvenc szereplőim? Ez egy nehéz kérdés, ugyanis több is volt. Először ott volt a már oly’ sokszor említett Owen Kiskaddon, akinek karaktere, személyisége már a történet elején megfogott. A kora ellenére komoly gyereknek tüntette fel őt az író. Igaz, kezdetben még semmit sem értett, és nem tudta, szülei miért küldik egy idegen helyre. Azonban, ahogy zajlottak az események körülötte, úgy értette meg a dolgokat és próbálta feldolgozni azokat egy furcsa módon. Ám a könyv végére már egy agyafúrt és ravasz fiú lett belőle. A másik ilyen személy nem más volt, mint az északról érkező Elysabeth Victoria Mortimer. Az ő jelenléte a történetben nemcsak a cselekményszálakat borzolta fel és tette érdekessé, hanem cserfességével és akaratosságával az ember kedvét is feldobta. Harmadik karakter, akit kedveltem lady Mortimer nagyapja volt, Stiev Horwath. Az ő szerepe nem volt nagy, de mindig felbukkant. Első „találkozásnál” negatív karakterként tűnhetett mindenkinek, de szerintem egy kedves szereplő, akire érdemes figyelni. Mert hiába hűséges a királyhoz és tett meg mindent az ő nevében, illetve kérésére, arany szíve volt. Ez főleg Elysabeth és Owen jelenlétében lehetett észrevenni. Ahol bár csendben, de érzésekkel teli szemekkel követte a két fiatalt, és ha kellett, ott termett, hogy megvédje őket. S végül a titokzatos, falakban lakó árny, akinek nevét nem árulom el. Ő volt az, aki mindig felbukkant Owen mellett és segítette, tanítgatta őt. A legjobb barátokká váltak, sőt a kapcsolatuk talán mélyebb is volt. Titkokat árult el a fiúnak és megmentette őt a biztos haláltól.
Azonban e négy karakteren kívül más szereplő is felkeltette az érdeklődésemet. Nem mondhatnám, hogy kedvencek lettek, mégis számomra érdekes szereplők. Az egyik Ceredigion királya, Severn volt. Egy csúf karakter, sötét múlttal a háta mögött, akit próbált Jeff Wheeler negatív szereplőnek feltűntetni, mégsem tudta, mivel voltak olyan tettei az uralkodónak, amivel megváltoztatta a véleményemet. Bár egyes cselekedeteivel, illetve szavaival kiváltott néhány rosszalló fejrázást nálam az olvasás során. A másik karakter Dominic Mancini. Owen egy szökőkútnál találkozott vele. Ekkor még egy jelentéktelen szereplőnek tűnt, de végül kiderült ki is ő valójában. Elég leleményes fickó és titokzatos. Tudja, mit akar, de csak segítséggel képes elérni. Mégis, van benne – szerintem – valami más is. És nem pozitívra gondolok. Ezért is olyan is-is karakter számomra.

Összességében tetszett a könyv, sőt a kedvencem is lett. Nemcsak azért, mert egy kitalált történelmi hátteret dolgozott fel háborúkkal, királyi családfák hosszas leírásával, vagy főúri-, nemesi családok és azok tisztségeiknek leírásával. Hanem, mert volt benne ármánykodás, cselszövés, titkok, amik csak még jobban felkeltették az érdeklődésemet és lekötötték a figyelmemet. Illetve ott van még az érdekes végkimenetel is, ami nem lezárja a történetet, hanem egy újabb izgalmas kalandra invitálja az olvasót. Valamint megválaszolatlan kérdéseket hagy maga után: Owen és Severn kapcsolata szoros lesz talán?Mit tervez Ceredigion király Owennel? Mi lesz Evie és Owen jövője? 


Csillagok száma:


Kedvenc idézetek:


„– Owen, bátornak lenni nem azt jelenti, hogy nincs benned félelem. Bátornak lenni annyit tesz, hogy akkor is mész előre, amikor félsz. Sok bátor emberről tudom, hogy egy-egy csata előestéjén félelmet érzett. A félelem úgy ólálkodik az ember körül, akár a farkas a bárány körül.”


„A titkok mindig ki akarnak törni.”

„Bátornak lenni annyit tesz, hogy akkor is mész előre, amikor félsz.”

„A legtöbb embernek kevés képzelőerő adatott. Nem mernek nagyra törni.”

2019. május 4., szombat

Szombati ajánló #02

Sziasztok!
Nagyon megcsúsztam ezzel a rovattal, de nem magyarázkodom. Ez az én hibám, hiszen nem nagyon tudom beosztani az időmet. Azonban most elhoztam a második ajánlót. Remélem, hogy valamelyik könyv felkelti a figyelmeteket, illetve ha már olvastátok valamelyiket, elmondjátok ti is a véleményeteket róla.
Szép hétvégét!
Csakegyolvasólány


1) Szabó Magda
Az ajtó
[Értékelés]

Fülszöveg:
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?
Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

     Az egyik legkedvesebb regényem Szabó Magdától. Rengeteget tudnék áradozni a könyvről, de szerintem elmondanék mindent róla. Azt pedig nem szeretném, ugyanis ezt a regényt olvasni kell.
Emerence egy különleges és különc karakter. Mivel a filmet láttam először, ezért nem nagyon értettem a viselkedését. Azonban, mikor a könyvet olvastam, rájöttem a tetteinek miértjére. Az írónő, vagyis a másik fő karakter pedig azt mutatta, láttatta, amit az olvasó is csak el tudott képzelni Emerence-ről. A zárkózott nő, aki nem enged be senkit az életébe. 

2) Tavi Kata
Sulijegyzetek-sorozat
[Értékelés 1, Értékelés 2, Értékelés 3]

Fülszöveg:

1) Nyitótánc
Lilla imád táncolni, ezért alig várja az új gimit a tánccsoporttal, az új barátnőket, no meg a helyes fiúkat.
Csakhogy a szomszédba költözött nyáron a leghelyesebb srác, akit valaha látott… a kosaras Krisztián, aki úgy fest, mint egy rockisten.
A szülei szerint valaha ők barátok voltak, de akkor miért olyan elutasító Krisztián?
Mi zajlik a kosárcsapatban, miért marják egymást a fiúk, hol nyíltan, hol burkoltan? 
Tényleg a tehetség számít?
Mi történik a lányok között? Hogyan lehet barátságból csatározás, szeretetből irigység és gyűlölet? Forrong a lánycsapat!
Lilla nagyszájúan lavíroz az iskola nyüzsgő életében, barátságok és szerelmek között. 
Szurkol a meccseken, szenved a feleltetések alatt, és hol pörögve, hol valami másra vágyva éli a középiskolások mindennapi, ám mozgalmas életét. 
Vajon rátalál a boldogság?

2) Ballépések
Szeptember ​van és tanévnyitó, Lilla szorongva várja Krisztiánt. Nyár elején elcsattant egy csók, de azóta hiába vár folytatásra. Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.
Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?
Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság. Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek róla.
Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk? 
Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?

3) Táncvarázs
Lilla és Krisztián egy párként kezdi a tizenegyedik évfolyamot a Duna-parti Gimnáziumban. A két szerelmes mindent megtesz, hogy semmi se rontsa el a boldogságukat, de mintha a szülők összeesküdtek volna ellenük, és amikor nem ők gördítenek akadályokat az útjukba, a baráti társaságban akad valami baj.
Vajon képes lesz Krisztián elviselni Lilla és Márk szoros barátságát? 
Sikerül Lillának megfejtenie Ákos szokatlan viselkedését?
Lilla az idei évben még komolyabban veszi a táncórákat, mert nagy a tét az év végi vizsgán. Most végképp kiderül, tényleg neki teremtették-e a színpadot. Krisztián pedig kosarasként olyan lehetőséget kap, amire nem is számított. 
Hogyan alakul Jázmin és Kristóf felettébb zűrös kapcsolata? 
Kibe szerelmes Gréta? És miért érzi Flóra egyedül magát? 
Lilla és Krisztián rájön, hogy csak egy csapatként szállhatnak szembe a nehézségekkel. De elég erős ehhez a szerelmük?

4) Szívkeringő
Lilla és Krisztián végzősök lettek a Duna-parti Gimnáziumban. Az tanévben egymást érik az izgalmas események: szalagavató, pályaválasztás, és vár rájuk a mumus,a rettegett érettségi vizsga is. A pár kapcsolata egyre komolyabbra fordul, de képesek lesznek kezelni a szerelem komolyabb kihívásait? Lilla válaszokat keres arra, ki ő, merre induljon a középiskola után, és hol a helye Krisztián életében.
A barátok mindennapjai sem könnyebbek. Vajon Márk elég erős, hogy szembenézzen az évek óta eltitkolt igazsággal? Gréta és Ákos meg tud birkózni azzal, hogy eltérnek a jövőbeli terveik? Jázmin és Kristóf feláldozná-e a szerelmet a tanulásért? Vajon Flóra örök magányra van ítélve?
Senkinek sem könnyű kiegyensúlyozottnak maradni, amikor ilyen nehéz döntéseket kell meghozni. Megvalósulhatnak az álmok, vágyak, szerelmek, amiket eddig kergettek? Egyáltalán ugyanarra vágynak még, amire régebben?

     Az ifjúsági könyveket leginkább azért olvasom, hogy kikapcsolódjak velük. Főleg azért, mert általában a szakkönyveket bújom a beadandók miatt és mindig jól jönnek, hogy egy kicsit könnyedebbet szeretnék olvasni.
Ezért is szeretem annyira ezt a könyvsorozatot. Ugyanis el tudja terelni a figyelmemet és meg is tud nevetetni. Lilla élete olyan, mint az enyém olt középiskolában. Apró-cseprő gondok, szerelmi problémák, barátok. Igaz, ami különbözik bennünk, az a „hobbink”, bár a lány esetében inkább hivatásnak mondanám.
A könyvsorozat Lilla 4 évét írja le hónapokra lebontva. Így ismerkedhettünk meg a lány szüleivel, barátaival, tánc iránti imádatával, a szomszédjaival és Krisztiánnal. Aki egy elég jelentős szerepet tölt be a lány életében. 
S amit még jobban szeretek ezekben a kötetekben: nem mindig Lilla gondolatait/napjait olvashatjuk. Néha más karakter is felbukkan a fejezetek során, hogy elmondja a történetét. 

3) Baráth Viktória
A főnök
[Értékelés]

Fülszöveg:
Valóban ​te irányítod a saját életedet? 
Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni.
Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.


     Az első könyvem az írónőtől nem más volt, mint az Első tánc. Amikor elolvastam, megszerettem az írását és az első könyvét mindjárt a TOP10-es listámba soroltam. Ám eltelt néhány hónap és megjelent az új könyv. Mondanom sem kell, hogy A főnök rögtön kiütötte Baráth Viktória első írását. Már maga a fülszöveg is jobban tetszett, de amikor belekezdtem a regénybe onnantól nem volt megállás. Elvarázsolt és magába bolondított. Igaz, eleinte nem volt kedvencem Ana, az egyik főszereplő. Egy önző és nívós libának tartottam, aki ezek mellett még naiv is. Azonban, ahogy tovább zajlottak az események a történetben, minden megváltozott.
Kedvenc karakterem a regényből Ryan volt. Ő olt az egyetlen olyan szereplő, akiben nem csalódtam. Pont ilyen személyre számítottam, mint akit Viki megalkotott.
Azonban, ami elszomorított az a könyv vége volt. Remélem, hogy az írónő egyszer majd folytatja, mert egyszerűen nem végződhet így Ana és Ryan élete, kapcsolata!
De miért is ajánlom? Mert izgalmas, rengeteg váratlan fordulat van benne és szeretni való.  

4) Kelly Oram
Szívzűrterápia strébereknek
[Értékelés]

Fülszöveg:
Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja ­bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…


     Ez a könyv abszolút kedvenc. Ha rossz kedvem van, esetleg olvasási válságban szenvedek, csak leveszem a polcról és olvasni kezdem. Ezek után teljesen bele tudok feledkezni. Avery élete kissé mókás, ugyan akkor olyan betegségben szenved, mint pár tini, esetleg felnőtt. Hiszen az életében nem nagyon történhetnek nagyobb változások, ugyanis pánikrohamot kap a kialakult helyzettől. Így az élete zökkenő mentes, míg egy szilveszteri estén legjobb barátja, Aiden fel nem borítja ezt a rendet és egy lovag fehér ló és szőke haj nélkül meg nem jelenik, hogy segítsen a lánynak.
Avery és Grayson kapcsolata innentől kezdve kezd érdekessé válni és viccessé. Mivel a könyvet két szemszögből olvashatjuk, ezért mind a kettőjük fejébe beleláthatunk. Végig követhetjük Avery és Grayson változását, gondolkodását. S végül a végkifejletséget a kapcsolatukban.

     Kelly Oram szerintem remek írónő. Ha jól emlékszem ez volt az első könyve, amit olvastam tőle. Szerintem elég érdekes témát választott a Szívzűrterápia strébereknek című művében. Hiszen a gyász hét fázisát dolgozta fel, noha Avery és a tudomány szempontjából.

5) Manon Fargetton
A lista duológia

Fülszöveg:

1) A lista
Két fiú – két lány. 
Nekik négyüknek sosem lett volna szabad találkozniuk. 
És most egymásra vannak utalva. 
Üldözik őket, az életükre törnek. 
De ki akar végezni velük és miért? 
Kinek fontos ennyire négy kamasz? 
Kik ők valójában? 
Le kell rántaniuk a leplet a titokról, csak úgy menthetik meg az életüket. 
Talán…

2) Szökevények éjszakája
„Ha ​kézbe vesszük a saját sorsunkat, mi is erőssé válunk. De ezt csak együtt érhetjük el. Mert együtt legyőzhetetlenek vagyunk.”
Három év telt el a Gólyák Klinika-beli végzetes éjszaka óta. 
Morgane és Izia egymástól távol, új személyazonosság alatt él. 
Samuel biológiai apja, Martin Klein professzor „nagyköveteként” médiasztárrá vált, és azt hiszi, Timothée-val együtt a lányok is meghaltak.
Amikor a még mindig szökésben lévő tudós egy tévéműsoron keresztül bejelenteni készül, ki finanszírozta az általa végrehajtott genetikai manipulációkat, Nathan, a meggyilkolt, de mesterséges intelligenciaként tovább élő barátjuk úgy dönt, ideje újra összehoznia a két lányt. 
Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, a hibridek élete újra veszélybe kerül. És nem csak az övék. 
Kik ezek a csuklyások, akik túszul ejtik a műsor stábját és közönségét? 
Mi a céljuk? 
Hogy a saját és mások életét mentsék, a hibrideknek össze kell fogniuk. 
Kezdetét veszi egy lélegzetelállító versenyfutás az idővel, és egy megfoghatatlan ellenséggel… 
Sem csodálatot nem érdemelnek, sem azt, hogy féljenek tőlük. 
Ők csupán az élethez való jogukat követelik. 
És azt, hogy ugyanúgy rendelkezhessenek a jövőjükkel, mint bárki más.


     A listát először édesanyám olvasta el, hiába vette nekem. Egyszerűen nem volt semmi kedvem hozzá, igaz már egy ideje a kívánság listámon volt. Aztán, amikor nem volt kedvem semmi nyálas romantikához, belekezdtem. Eleinte nem nagyon kötött le, így több hétig hordoztam magammal hol haza, hol pedig a kollégiumba. Egyszerűen mindig más-más könyvbe kezdtem bele, de végül erőt vettem magamon és folytattam. Mikor beindultak az események, már nem tudtam letenni. Érdekes volt, hogy mindegyik gyerek szemszögéből olvashattunk egy-egy részt. Furcsa volt őket másnak tekinteni és az is, ahogy ezt ők feldolgozták. Egy idő után már csak azt vettem észre, hogy a szereplőkkel együtt izgulok, aztán vége lett. A folytatást pedig vártam.
Ami végül 2018-ban megjelent és egy éjszaka alatt kiolvastam, mert kíváncsi voltam a szereplők további történetére, életére. Azt hiszem nem csalódtam benne. Ugyan olyan izgalommal teli volt, mint az első része, bár egy kicsit romantikusabb. Ez a szál nem nagyon kellett volna bele, de így lezárult Morgana és Timothée szál, valamint Izia és Samuel kapcsolata is.
S bár volt az első résszel egy negatív élményem, mégis miért szeretem és ajánlom? Nos, szerintem, ha valaki belekezd, megérti. És hiába, hogy a vélemények megoszlanak, nekem tetszett a történet és ezt hamarosan (az időmtől, az egyetemtől és a kedvemtől függ, hogy mikor, szóval inkább a közeljövőben) értékelés formában is leírom.

2019. március 31., vasárnap

R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.

A könyv eredeti címe: Mennyei bűnök 2.  (Riva nővérek 2.)
Eredeti megjelenésének az éve: 2019
Oldalszám: 378
Kiadó neve és helye: Álomgyár


Fülszöveg:
1860. ​Róma. Marco Fiore, volt vatikáni nyomozó szándéka, hogy a katolikus egyház magas rangú hivatalnokairól lerántsa a leplet. Zsarolással rákényszeríti Blancát, hogy szerezzen bizonyítékot Maria Luisa zárdafőnöknő gyalázatos tetteire. Blancának nincs más választása, álnéven belép a Sant'Ambrogio zárdában lakó apácák közé.
A lány egy teljesen új élethelyzetben találja magát, de elviseli a megaláztatásokat, a zaklatásokat, a testi és lelki kínokat, mert a tét a szabadsága és a húga jövője. Nyomozásuk során olyan mocskos titkokra derül fény, melyeket korábban a sokat megélt Fiore is elképzelhetetlennek tartott. 
Mire képes egy meggyötört, fiatal nő, ha szembekerül a sátáni kegyetlenséggel? 
Vajon születhet-e szerelem a Gonosz árnyékában? 

R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal a 19. századi Rómába kalauzolja el az olvasókat. 
A regény gyilkosságról, összeesküvésről, gyalázatról, hazugságról és titkokról mesél. A sötét és mocskos tetteket csupán a szenvedélyes és tiszta szerelem története ellensúlyozza.


    R. Kelényi Angelika a Mennyei bűnök első részével csak ízelítőt nyújtott a folytatásnak. A második kötet tele van izgalmakkal, titkokkal, illetve hátborzongató és hihetetlen eseményekkel. Mint az első részben is olvashattuk, Blanca élete nem volt egy gyerek mese. Egyedül nevelte fel két húgát, akik közül az idősebbik testvére, Nella szembeszegült vele és otthagyta őket. Ezek mellett tűrnie kellett, hogy meztelen testét idegen férfiak bámulják. Bár szerette ezt csinálni, mivel az ő kedvelt hobbijának, elfoglaltságának a közelébe lehetett, vagyis a festékek és az ecsetek közelében. Azonban, ami a legrémisztőbb volt az életében az a háziura, Stefano Cavo volt, aki nem titkolta Blanca iránt érzett vágyait. Sőt, olyan messzire merészkedett, ami után a lány megtört, elveszett, sőt szörnyű dolgot cselekedett. Ennek ellenére nem tudom elítélni őt, hiszen saját védelmére kelt, illetve az adott helyzetben egy ép gondolata sem volt. Mivelhogy erőszakkal vették el tőle a legféltettebb kincsét. De így is menekülnie kellett, viszont nem a saját lábán hagyta el a házat. Egy véletlen során vagy Isten akarata szerint Marco Fiore a legjobb helyen volt abban a pillanatban. Viszont lehet, hogy ez lett Blanca veszte?
Ki tudja, mert a lány és a legfiatalabb húga, Leona élete gyökerestül felfordult, amikor átlépték Katharina Schillingfürst hercegnő kapuját. Főleg Blancáé, amikor megtudta a hercegnő életének egyik legutálatosabb monumentumát. Akkor eldöntötte, segít, ahol tud.

    A könyv ott folytatódik, ahol az első kötet befejeződik. Bár az első fejezetben Marco és Valentini kis kalandjáról olvashattuk. A második fejezetben viszont megjelenik Blanca, aki a Sant'Ambrogio zárdában van az apácák, Maria Luisa és Giuseppe előtt. Azon a helyen, ahol a legelképesztőbb dolgok történnek mind vele, mind pedig társaival.
Blancának kegyetlen dolgokon kellett átmennie az ott tartózkodása során, amire a zárda főnöknője, Maria Luisa kényszerítette őt. Azonban ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az írónő sem ezt tette. Apránként építette fel a történet cselekményszálait.
A történet elején új karakterekkel találkozhatunk, mint például Niccolo atyával, Monica nővérrel és két novíciával, Valeriaval és Elenával. A legtöbb információt az utóbbi két lányról tudhatunk meg, ugyanis Blanca az ő közelükben tartózkodik a legtöbbet a zárda szabályzata szerint. Valeria elég cserfes lány, de ha feltűnik Maria Luisa vagy két segítője - Agnes vagy Filomena - egy félénk lánnyá válik. Elena azonban teljesen megfejthetetlen, ugyanis nem beszél. Blanca csak a szemeiből, a tekintetéből tud következtetni. És amit ott lát, attól úgy érzi magát, mintha egy sorstársra akadt volna.
Eközben Marco Fiore azon mesterkedik, hogyan tudna bejutni a Sant'Ambrogio zárdába. A leleményessége és a furfangossága ebben a kötetben is megmutatkozik. Egy tervet eszeltek ki Valentinivel, s így, mint a Sant'Ambrogio zárda helyettes gyóntatója, megjelenik a helyszínen.
Marco jelleme semmit sem változott a két kötet során. Ugyanaz az ember, akit megismerhettünk. Vakmerősége és bátorsága felülmúlhatatlan, pimaszsága és ravaszsága pedig megmosolyogtató. Legalábbis engem mindig erre késztetett, amikor kitalált valamit. A Valentinivel való barátsága pedig lenyűgöző. Hogy miért is? Két különböző temperamentumú ember, akiknek más-más a világnézetük, de így is megértik a másikat, és ha kell ott vannak egymásnak. A párosuk vicces és félelmetes.

    De mi történik még a történet során? Az előző kötet inkább a szereplőkre tért ki, hogy minél jobban megismerhesse őket az olvasó. Ami szerintem egy remek ötlet volt, mert így a következő kötetben az események felpöröghettek. A Mennyei bűnök 2.  kötetében minden egyes karakter jelleme és tette kirajzolódhatott a sorok között. A reakciók, az szereplők miértje az orrunk előtt bontakozik ki az olvasás során. Ezért is vallom be, hogy néha kirázott a hideg és elöntött az undor  Maria Luisa irányt. Az ő karaktere már az előző kötetben is unszimpatikus volt, de ebben a részben végkép kicsapta nálam a biztosítékot. Akárhányszor olvasás során, amikor előkerült a neve - elég gyakran - csak a fejemet ráztam a tettei miatt, miközben azt hajtogattam magamba, hogy: Nem lehet, hogy ezt műveli. A nő maga volt a nagybetűs Sátán.


   Letehetetlen. Hihetetlen. Lenyűgőző. Padlóra küldő. Érzelmileg kifacsaró. Így jellemezném a könyvet. Angelika újra és újra el tudja kápráztatni az olvasóit különböző ötleteivel és azok eseményeivel. Így nem is tudtam csalódni a  Mennyei bűnökben, mivel elképesztő cselekményeket hordozz magában. Blancának mindkét kötet során sok rosszat el kellett viselnie, főleg a Mennyei bűnök 2. részében. A zárdában töltött napok, hetek alatt nemcsak a múlt árnyaival kell küzdelmet vívnia, hanem szükséges a túléléséért is hadakoznia. Ezek mellett ott van az aggodalom érzése is, amit a húgai iránt érez. Nem telik el úgy nap, hogy ne gondolna rájuk. Igen, Nellára is, a tékozló lányra.
Marco Fiore azonban mindent megtesz Blancáért. Azon ügyködik, hogy a lány kijusson arról a helyről. Az érzelmei folyamatosan épülnek fel és változnak meg. Állandóan nyugtalankodik a lány miatt, hiszen tudja, hogy min megy keresztül azon a helyen. Érdekes az ő szempontjából nézni az eseményeket, miközben folyamatosan láthatjuk, olvashatjuk Blanca kínlódását. De, ami a legjobban tetszett,  a közös pillanatok...azokért érdemes még az álcát is ledobni. Nem sok idő, de az ember, az olvasó lelkét megnyugtatja a tudat, hogy Blanca mellett van valaki.

Csillagok száma:


Hogy mi lesz R. Kelényi Angelika következő kötete?


Fülszöveg:
Barcelona ​és a szerelem íze…
Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense. Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét.
Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja.
Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért.
Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát. Egyedül.

Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is.
Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának. 
Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra…
Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…

2019. március 11., hétfő

R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök

A könyv eredeti címe: Mennyei bűnök  (Riva nővérek 1.)
Eredeti megjelenésének az éve: 2018
Oldalszám: 416
Kiadó neve és helye: Álomgyár


Fülszöveg:
Kegyetlen ​titkok és szenvedélyes szerelem a 19. századi Rómában 1858-ban 
Rómában egy német hercegnő, Katharina, mocskos titkokról próbálja lerántani a leplet, de számtalan akadályba ütközik. 
Marco Fiore, a megkeseredett, hitehagyott, ópiumfüggő egyházi nyomozó kapja a lehetőséget, hogy felgöngyölítse a Sant'Ambrogio zárdában folyó kegyetlen, parázna játékokat. A bűnösök mind magas rangú egyházi személyek, akik saját és egymás érdekeit akár gyilkosságok árán is képesek megvédeni. A szálak a kolostor rendfőnöke, Maria Luisa nővér kezében futnak össze, akit senki nem mer megvádolni. 
Marco igyekszik rájönni a titok nyitjára, de tudja, egyedül kevés ehhez a feladathoz. Egy véletlen folytán találkozik a gyönyörű, de szorult helyzetben lévő Blancával, és ráveszi, hogy segítsen neki a nyomozásban. A lány jelentkezik a zárdába, hogy bizonyítékot szerezzen Maria Luisa nővér pokoli tevékenységére. 
A történetet valós események ihlették. 
R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal a 19. századi Rómába kalauzolja el az olvasókat. A regény gyilkosságról, összeesküvésről, gyalázatról, hazugságról és titkokról mesél. A sötét és mocskos tetteket csupán a szenvedélyes és tiszta szerelem története ellensúlyozza.


    Az első könyvem R. Kelényi Angelikától nem más volt, mint Az ártatlan trilógia első része, ami teljesen magával ragadott. Nemcsak azért, mert egy olyan világba kalauzolt el minket, ami tele volt titokkal, ármánnyal és igazsággal, hanem mert egy olyan háttér történetet választott, amit még senki sem mert egy regénybe foglalni. Emellett a cselekmények sokasága sem volt unalmas, száraz  esetleg lapos, mivel mindig próbálta valami furfangossággal, vagy pedig egy váratlan eseménnyel felkelteni az olvasó figyelmét. Azonban az sem elhanyagolható, hogy történelmi regényeit valós alapokra építette, ami még inkább lenyűgöző a számomra, ahogy az írónő írásmódja is. Akárhányszor kezembe fogom a könyveit nem tudom nem beleképzelni magamat a szereplők helyzetébe, sorsába. Ez így volt Fabricius Flóránál, Az ártatlan trilógia főszereplőjénél, és ahogy Blanco Rivánál is, aki a Riva nővérek könyvsorozat karaktere.

   Viszont mielőtt a szereplőkről mondanám el a véleményemet, térjünk ki először magára a történetre, ugyanis Angelika egy nem mindennapi alapötlettel lepte meg olvasóit. Az írónő - mint a fülszövegbe is olvasható - a 19. századi Rómába invitálja az olvasóit, ahol egy botrányos dolog történt Katharina német hercegnővel. Hogy leleplezze és megbüntesse azokat a személyeket, akik ezt tették vele, Giorgo Valentini atyához fordul. Valentini a nyomozás vezetésére egykori paptársát, Marco Fiore-t kéri meg. A férfi azonban ódzkodik ettől, hiszen az Isten házában töltött évei alatt rengeteget kellett csalódnia az egyházban. Így otthagyta a hitközösséget és a világi emberek életét kezdte el élni. Azonban mikor Katharina hercegnő elmeséli a neki a történetét, úgy dönt, hogy belevág a nyomozásba. Viszont először be kell jutnia a Sant'Ambrogio zárdába, ami nem egyszerű. Itt jön a képbe Blanca Riva, akinek az élete nem egy álom élet. Egyedül neveli két lánytestvérét, akik közül az egyik elég nagyravágyó és félrevezethető. Ezért, mikor összeveszik a családfenntartó nővérével, rögtön otthagyja őket és egy gazdag ember karjaiba fut. Blanca emiatt a lelkiismeretével küzd, amiért elkergette a húgát. Viszont egy idő után teljesen más köti le a figyelmét. Végül egy végzetes eset után ő és húga menekülni kényszerül. Ekkor találkozik Marco-val, Valentini atyával és Katharine német hercegnővel. Hogy mit lesz ezek után? Nos, nem szeretném lelőni a poént azoknak, akik még nem olvasták a könyvet.

          Mint már említettem, Angelika fantasztikus és lebilincselő történetet alkotott, de ez nem csak az alapötlet kidolgozottságának, hanem a karakterek háttereinek és személyiségeiknek kialakításának is köszönhető. Az egyik kedvenc szereplőm nem más, mint Blanca Riva. A történet során nagyra becsültem a lány és tiszteltem, amiért mindent feladott csak azért, hogy felnevelje a testvéreit. Bár a középső húga nem volt egy nagylelkű lány. Jobban érdekelték őt a partik és az idősebb férfiak, akikcsak úgy szórták a pénz. Ezért sem volt annyira hálás Blancának és nem tudta elfogadni a nővére „állását“. Hogy miért raktam idézőjelbe? Nos, az olyan tisztességes lányok, mint Blanca nem éppen erről a munkáról álmodtak. Bár olyan környezetbe lehetett, amit mindig is szeretett. Ugyanis Blanca oda volt a festésért.
Ezek ellenére a fiatalabbik húga úgy mond, rendes nevelést kapott. Iskolába járt, barátokat szerzett és semmit sem tudott a körülötte zajló bonyodalmakról. Viszont az ő világából kirángatja a hálátlan nővére, aki nagy perpatvart csapva otthagyja őket. Ezután Blanca és a húga, Leona élete megváltozik. Nem elég, hogy a lánynak idegeskednie kell a tékozló húga miatt, de ott van még a házi uruk is, aki már kezdetek óta megkeseríti Blanca életét. Először csak sarokba szorította, majd fogdozni kezdte, aztán gusztustalan ajánlatokat tett neki. Ezért sem ítélem el őt. Sok mindenen kellett keresztül mennie, és egyszer mindenkinél elszakad az a bizonyos húr. Blanca esetében így mutatkozott meg ez. Azonban a tetteinek következményei vannak, aminek a levét nemcsak az elkövetője szenvedett meg. Blancával együtt Leonának is menekülni kellett a múltja elől.
     Bár Marco múltja nem volt ennyire zűrös, mégis sok mindent megélt. Egy időben vatikáni nyomozó volt, de a sok szörnyűség miatt, ami körülvette őt, elpártolt az egyháztól. Ezután egy teljesen más életet kezdett el élni. Felhagyott a papi élettel és egyszerű emberként élte tovább az életét. Az ő karakterét nem is ezért szerettem, hanem a ravaszsága miatt, illetve, hogy minden helyzetből ki tudta vágni magát. Ezek mellett megértő és jószándékú ember volt, bár ezt furcsán mutatta ki szerintem. Viszont felismerte a veszélyt és az ártatlanokat, bár Blanca esetében eleinte téves következményeket vont le. De ki hibáztatja őt?
     Valetini atyában pedig egy remek papot és barátot ismerhettem meg. Remek megérzései voltak és Marco bármikor számíthatott rá. Sajnálom, hogy csak a háttérben mozgott, de ez így volt jó. Hiszen mindig kell a történetben egy olyan szereplő, aki titokban vagy az árnyékból segíti a főhősöket.


Összeségében a történet tényleg varázslatos és lenyűgöző volt. Már a tény, hogy történelmi regény, rögtön magával ragadott. Az még jobban tetszett, hogy az írónő nem vágott bele a közepébe, hanem szépen lassan felépítette a történetet. Megismerkedhettünk Blanca életével, munkájával, hobbijával, valamint az életében felbukkanó emberekkel is, akik  pozitív vagy negatív érzéseket váltottak ki belőlünk az olvasás során. Marcoról is többet tudhattunk meg, mint például mi történt vele az évekkel ezelőtt, amiért otthagyta az egyházat. Ám érzem, hogy még valamit eltitkol az olvasók elől. Remélem, hogy a következő könyvben ez kiderül. 
Az, hogy kicsit furcsán lett vége az első résznek. Nos, lehet páran úgy gondolják, hogy marketing fogás miatt. Azonban szerintem ezt itt kellett abbahagyni. Hiszen van egy olyan érzésem, hogy sok minden fog még történni Blancával abban zárdába, ami ennek csak a kezdete volt.


Csillagok száma:


Általam olvasott/kedvelt blogok, ahol további véleményeket olvashattok a könyvről:
   
Barbi: Kitablar
Niitaa: Niitaabell Világa
Niki: Nikii Blog
Lizzyke: Lizzyke olvasó kuckója


Fülszöveg:
1860. ​Róma. 
Blanca egy gazdag, nápolyi kereskedő lányaként, álnéven – életét kockáztatva – nyer felvételt a Sant'Ambrogio zárdába. 
Marco Fiore, a volt vatikáni nyomozó azzal bízza meg, hogy szerezzen bizonyítékot Maria Luisa zárdafőnöknő gyalázatos tetteire. 
Blancának nincs más választása, a tét a szabadsága és a húga jövője. 
Miközben a lány elviseli a megaláztatásokat, a zaklatásokat, a testi és lelki kínokat is a küldetés érdekében, Marco igyekszik a Vatikán magas rangú hivatalnokairól lerántani a leplet. 
Nyomozásuk során olyan mocskos titkokra derül fény, melyeket korábban a sokat megélt Fiore is elképzelhetetlennek tartott. 
Mire képes egy meggyötört, fiatal nő, ha szembekerül a sátáni kegyetlenséggel? 
Vajon születhet-e szerelem a Gonosz árnyékában? 

A történetet valós események ihlették. 

R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal a 19. századi Rómába kalauzolja el az olvasókat. 
A regény gyilkosságról, összeesküvésről, gyalázatról, hazugságról és titkokról mesél. A sötét és mocskos tetteket csupán a szenvedélyes és tiszta szerelem története ellensúlyozza.


Könyvpremier: MÁRCIUS 30.