2017. október 17., kedd

Baráth Viktória: A főnök

A könyv eredeti címe: A főnök
Eredeti megjelenésének az éve: 2017
Oldalszám: 368
Kiadó neve: Álomgyár


Fülszöveg:
Valóban ​te irányítod a saját életedet?  
Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni.  
Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

Értékelés:
Baráth Viktória írásmódja már az Első tánc olvasásakor lenyűgözött. Igaz, mikor belekezdtem, legszívesebben becsuktam volna, de ahogy tovább olvastam, elvarázsolt. Bár, sokszor fejen csaptam volna Zoey-t és egy-két karakter, de a történetben mindig volt egy olyan momentum vagy egy utalás, ami segített megérteni a történet szereplőinek a tettét. A kedvencemmé vált és azt hittem, hogy ezen nem változtat semmi. Nos, nem kellett volna kijelentenem ezt az elhamarkodott döntést. Mert igen is, A főnök című könyv mindent vitt. Rögtön felülkerekedett az írónő első könyve fölé és kiütéssel győzött. 
De vajon mi volt ennek az oka?
Hogy őszinte legyek, amikor először elolvastam a fülszöveget, kicsit meghátráltam. Nem tudtam, hogy mire számítsak. Egy gazdag menyasszony? Elrablás? Bosszú? Na, nem, köszönöm. Viszont, amikor megnéztem a könyv trailereit [T1, T2] egyre jobban felcsigázta az érdeklődésemet. Így miután megjelent a könyv, és mikor esélyem volt megvenni, nem haboztam. És ezt a döntést mai napig nem bántam meg. Már maga a történet elég érdekesen kezdődött. Kicsit betekinthettünk egy gazdag - szerintem elkényesztetett - nő mindennapjaiba, aki a csillogáson és a milliomos vőlegényén kívül nem látott mást. Nem vette észre a háta mögött történő dolgokat, még akkor sem, amikor azok elég nyilvánvalóak voltak. Viszont, amikor a tündérmesébe illő élete egy csapásra rémálommá változik, kénytelen átértékelni az életét és a helyzetét. Számomra innen kezdődik az izgalom és az ámulat. Hiszen a történetben nemcsak az események forgatagát, a történetbe lezajló bonyodalmakat láthatjuk, olvashatjuk, hanem a karakterek fejlődését is észrevehetünk. 
Hogy ez mit jelent? Kire/kikre gondolok?
Nos, vegyük elsőként Ana Moreno-t, aki az első pillanatban kihívta ellenszenvemet. A már elkényesztetett, gazdag nő, aki nem látja a fától az erdőt. Rettenetesen idegesített a könyv elején, hiszen az a réteget, személyiséget testesítette meg, amit én ki nem állhatok sem a könyvben, sem a filmekben vagy sorozatokban. Ennek az osztálynak nagyon is riválisa vagyok. Mégis, amikor elrabolták - ezt bátran lemerem írni, hiszen nem titok az olvasók előtt - valami megváltozott. Igaz, az elején még sokáig azzal ámította magát, hogy az a "kedves" balfék vőlegénye, majd megvédi, de ahogy telt az idő, kezdte feladni a reményt. Ezek után egy határozott, önfejű és mindenre kész nőt ismerhettem meg benne. Nem félt szembe szállni fogva tartóival, sőt, a legváratlanabb pillanatokban vált a segítségükre. Ezzel kivívott némi tiszteletet magát, ugyan ekkor egy bizonyos személy rosszindulatát is. 
A másik személy, aki véleményen szerint változáson ment keresztül az nem más, mint Ryan Walsh.
Bár az övé nem annyira szembe tűnő, mégis érdemes megemlíteni.
A történet során Ryan a gonosz, a rossz fiú szerepét töltötte be, s ez nem változott a könyv végén sem. Ezzel Viki elnyerte az elismerésemet, hiszen általában a többi történet rossz sráchoz képest, nem változtatta nyáladzó idiótává Ryant. Megmaradt annak a kemény, alvilági személynek, akit megismerhettem személyében. Mégis, némi változás akkor történt az ő karakterével, amikor Ana kezdett határozottá válni. Ez nem annyira figyelemfelkeltő, de azért érezhető egy kicsit. Viszont, eltekintve attól, hogy Ryan egy gonosz, egy alvilági alak megtestesítője, kedvenc karakterré vált a számomra. Meg volt a tekintélye, a ridegsége, amivel bárkit és bármit megfoghatott. Jó üzleti érzéke és stratégiái voltak. Tudta, hogyan kell irányítani és kezébe tartotta a dolgokat (igaz, néha nem jól ítélte meg az embereket, lásd Niki példáját)
A harmadik karakter, akit megemlítenék az Rick, Ryan egyik verőlegénye. Neki nincs annyira jelentős szerepe, mégis, ő egy olyan mellékszereplő, akinek a neve sokszor felbukkan a történet során. Először, mint kemény, verő ember, aki engedelmeskedik a főnök minden parancsának. Aztán, mint őrző-védő kft. egyik ember, amikor Ana-t és Ryan-t kell védenie, illetve felügyelnie. Utána a higgadt, racionálisan gondolkozó személy, aki tud Ryanre hatni a váratlan helyzetekben és lenyugtatni őt. Végül barátként is megmutatja magát. 
Összesítve:
Kedvencemmé vált ez a könyv, ugyanis tele volt izgalommal. váratlan és várható fordulatokkal is. Ugyan akkor fantáziadús és lenyűgöző olvasmány is volt. Baráth Viktória egy teljesen más oldalát mutatta be az olvasóinak ezzel a könyvével. Ami, személy szerint, jobban tetszett. Hiszen itt most nem a romantikán volt a hangsúly, hanem inkább a sötét oldal bemutatásán, illetve, hogy egy gazdag, gondtalan nő, hogyan is élheti túl ezt a kegyetlen világot. Azonban, valami mégis az utolsó oldalnál felmerült bennem. Talán ez lenne a vég? Vagy Viki tart még nekünk meglepetést? Esetleg az olvasó fantáziájára bízza, hogy mi fog történni Anaval?  Ki tudja. Egyben viszont biztos vagyok, Baráth Viktória még sok meglepetést tartogatt a számunkra. :)

Csillagok száma:

Amit kiemelnék:
"Nem minden az, aminek látszik. És nem minden kedves, aranyos ember, jó, valamint nem minden gonosz ember rossz." Ez főleg Ana egykori vőlegényén és Ryan-en mutatkozik meg. Hiszen attól, hogy milliomos volt az a - már bocsánat a szóhasználatért - görény, nem tett jót a világnak, sem a menyasszonyának. Inkább ártott a közösségnek, mint segített volna. Azonban a világ előtt a jó fiút játszotta, míg a sötét személyisége azon áskálódott, hogy magának mi a jó. Ezzel ellentétben Ryan az igazi arcát mutatta. Ő volt az érzéketlen, a rideg, a meg nem bocsátó fickó, akivel, ha találkoznék egy sötét sikátorban rögtön hátat fordítanék és eliszkolnák onnan. 

Kedvenc idézetek:
 „– Nemcsak egy agresszív állat vagy, de perverz is! – morogtam.” 

 „Ez a kapcsolat jelentett számomra mindent. Ő jelentett számomra mindent.” 


 „Ha nagyban akarsz játszani, akkor kockáztatnod kell.” 


Általam olvasott/kedvelt blogok, ahol további véleményeket olvashattok a könyvről:
Barbi: Kitablar
FairyDust: Missreaders
Pandalány: Pandalány olvas
Lizzyke: Lizzyke olvasó kuckója
vikcs: Könyvmánia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése